Borosné Arnótszky Andreának hívnak. 1974–ben születtem. Fiatalon szültem meg a kisfiam, majd 4 év különbséggel a kislányom. 21 éve élek házasságban.

15 éves koromban éreztem, hogy egy kicsit más vagyok, mint a többi ember. Nagyon jól működött az intuícióm, láttam a múltat és a jövőt és sok esetben egy nagy lelkizős beszélgetés után, az adott testi problémák is enyhültek. Mivel mindig érdekeltek a lelki dolgok, empatikus képességem is nagy szerepet játszott abban, hogy az ismerőseim, őszintén osztották meg velem a lelki problémájukat.

Fiatalon még, a korosztályomnak megfelelő emberek kerestek meg, és egy tinédzsernek, egy fiatalnak a legnagyobb gondot a párkapcsolata, vagy annak hiánya okozza. Sok összetört szív kért tőlem segítséget, a traumájuk megoldásában, feldolgozásában.

Az életem során mindig az embereknek segítettem, lelkileg támogattam őket, így lettem ápolónő is. Mielőtt állományba kerültem volna a korháznál, önkéntesként dolgoztam 3 hónapot. Úgy jártam be dolgozni, mint ha pénzt kaptam volna érte. A céltudatosságomnak köszönhetően ajánlották fel a 3. hónap után, hogy dolgozzak állományban és ekkor kerültem a pszichiátriára osztályra, mint nővér. Ápolónőként dolgoztam és örömmel töltött el, hogy a betegek segítségére lehetek a gyógyulásuk folyamán. Mindig is hittem, amit meg is tapasztaltam az életem során, hogy szinte minden betegség lelki eredetű, és ha a lélek gyógyul, akkor a test is.

Tizenévesen találkoztam egy táltossal, aki azt mondta nekem, hogy gyógyító, tanító, vagy valami szellemi vezető vagyok. Az életem során nagyon sok spirituális nagymester mondta ugyanezt. Akkor igazából fel sem fogtam, hogy ez valójában mit is jelent. 

Egyre jobban belemélyedtem a spirituális dolgokba, először kutattam, hogy ki is vagyok valójában, mi is az én életfeladatom, majd tanfolyamokra jártam és igyekeztem minél jobban elmélyíteni a tudásom. A Nagy Mestereimtől nagyon sokat tanultam, és tanulok a mai napig is. Egyre gyakrabban akadtak kezembe pszichológiai és filozófiai könyvek, így ezen a vonalon indultam tovább.

Egyre rendszeresebben kértek tőlem a barátaim és munkatársaim is segítséget a lelki traumáik feldolgozásához.

2013-ban megalkottam a Lélek Reform Út a tudatosság felé programot, amelynek keretein belül összegyúrtam mindazt a tudást és tapasztalatot, amit 15 éves korom óta tanultam és megtapasztaltam. A program azóta is nagy hatékonysággal működik és nincs olyan életterület, amelyre ne lenne jótékony hatással.

Egy éve elköszöntem az ápolónői pályától és ma már így nyújtok segítő kezet a hozzám fordulóknak. Tudom, hogy az életfeladatom és hivatásom az, hogy segítsek az embereknek előbbre lépni, és túl jutni a nehéz helyzeteken.