Bizonyára Te is voltál már úgy, hogy kigondoltál valamit és egyszer csak valóra vált az életedben. Már régen el is felejtetted, és egyszer csak ott van a fizikai síkon, testet öltve és ámulattal nézed, csillogó szemekkel, hatalmas hálával a szívedben.

Régóta figyelem magam, a körülöttem zajló eseményeket és bizton állíthatom, hogy mindent meg tudunk valósítani, amit csak akarunk. A titok, a hitünkben, a görcsmentességben és az elengedésben van.

Meg osztom veletek a legújabb csodámat, ami a tegnapi nap folyamán ért engem.

Pár évvel ezelőtt, amikor a Lélek Reform – t megalkottam, sokat olvasgattam a neten, hogy az előadásaimhoz való anyagokat összeállítsam. Rátaláltam egy oldalra, ahol hasonló témákkal foglalkoztak, mint amilyen témában én akartam előadást tartani. A cikkeket olvasva egyszer csak felfigyeltem a Vargha Zoltán által megalkotott Vargha Metodika Tudományos Intézet  által megosztott sikertörténetre.

Abban az időben nővérként dolgoztam egy korházban és sajnos nem tudtam azonosulni azzal a kezelési formával, amit a mai egészségügy nyújt az embereknek. Előszeretettel olvasgattam olyan kezelési formákról, amik gyógyszermentesen oldják meg a szervezetben felmerülő problémákat, betegségeket, illetve megelőzik azok kialakulását.

A fotót nézve már akkor tudtam, hogy egyszer találkozni fogok ezzel a csodálatos emberrel.

Ahogyan ez a gondolat jött, azonnal az útjára is engedtem és éltem az életem tovább. A következő alkalommal, ha ismét szembe került egy cikk a Tanár úrról, akkor ugyan ezzel az érzéssel olvastam és hittel engedtem útjára a gondolataimat. Biztos voltam abban, hogy ez a találkozás egyszer megvalósul.

Az élet úgy hozta, hogy ismerősök lettünk a Facebookon. Örömmel tapasztaltam, hogy voltak olyan írásaim, bejegyzéseim, amit Ő is megoszt az oldalán, egy – egy elismerő komment kíséretében. Az egyik írásom alá azt írta, hogy ilyen pozitív gondolkodású munkatársra lenne szüksége az Intézetében, és kért, hogy vegyem fel vele a kapcsolatot.

Nagyon boldog voltam, de egy akadály viszont volt, 200 Km-re lakom a Vargha Intézettől. Amikor megírtam neki, az Ő első reakciója is csak annyi volt, hogy „ Húúú"

A beszélgetésünket akkor le is zártuk, hiszen nagy a távolság, én pedig annál kényelmesebb vagyok, mint, hogy ilyen nagy távolságot megtegyek egy találkozásért. Igen, itt jön képbe a komfortzóna. Eltelt egy-két hét, és engem egyre többet foglalkoztatott a téma. Egyszer csak úgy éreztem, hogy na, ne már Andi. A lélek Reform programban pont arra tanítod az embereket, hogy merjenek kilépni a komfortzónából, hiszen a csoda a kereteken kívül van, nem a megszokott határokon belül. Ekkor küldtem egy üzenetet, hogy a távolság ellenére örömmel utazok fel Pestre, hogy a „közös” munkánkról beszéljünk. A Tanár Úr azonnal válaszolt a levelemre és megbeszéltük, hogy találkozunk.

A tegnapi nap folyamán megtörtént a csoda! Személyesen is találkozhattam ezzel a csodálatos emberrel.  

Az Intézetbe lépve mosolygós recepciós fogadott, és minden alkalmazott pozitív benyomást tett rám. A folyosó falain siker történeteket olvastam, csodás gyógyulásokról és a fotókról elégedett emberek köszöntek vissza rám.

Sajnos, ha valami oknál fogva egészségügyi intézményben járunk, akár betegként, vagy csak látogatóként, azt tapasztaljuk, hogy már az épületbe lépve milyen nyomasztó érzés lesz rajtunk úrrá. Ha megnézzük az ott dolgozó embereket, vagy akár a betegek arckifejezését, mindenkinél ezt az elszomorítóan negatív hatást érezzük, amit a helyiség is sugall.

Ellenben a Vargha Intézetben, a betegek is mosolyognak.

Egy nagyon ízlésesen berendezett előtérben vártam a Tanár Urat, és közben egy kedves idősebb férfivel beszélgettem, akit egy gyógyíthatatlan betegséggel kezelnek. Sugárzó szemekkel újságolta nekem, hogy ebben az Intézetben olyan ellátást kapott, aminek köszönhetően az orvosi diagnózis ellenére élhető életet tud élni, pedig neki anno megmondták az orvosai, hogy párhónapon belül tolókocsiba fog kerülni és önellátásra képtelen lesz. Ma már amióta a Vargha Intézetben kezelik csak egy dolog bántja, hogy közel 70 évesen nem tud focizni, hiszen az volt korábban a mindene.

Ekkor megerősödött bennem, az az érzés, hogy igen, jó helyen vagyok és valóban személyesen is meg akarom ismerni a Vargha Zoltán Tanár Urat, aki ilyen gyógyulásokat ér el, gyógyíthatatlan betegeknél.

Akartam, hittem és az élmény az enyém lett.